Manapság rengeteg egyetemi szervezet, rendez nemzetközi programokat, a kellemes időtöltésen kívül, milyen előnyök származhatnak még ebből a hallgatók számára?

Dr. Szabó Tünde: A nemzetközi egyetemi sportesemények révén élő kapcsolatot építhetnek ki egymással a különböző nemzetiségű, más-más kultúrából érkező fiatalok. Ilyenkor a sport szeretete, egymás segítése, a közösen elért eredmények, a közösség számít igazán.  A Kárpát-medencei Egyetemek Kupája különleges rendezvény, hiszen azzal a nemes céllal kerül megrendezésre immár kilencedik alkalommal,  hogy a határon túli és az anyaországban élő magyar fiatalok kapcsolatait elmélyítse, a határokon átívelő  magyar nemzeti közösséget erősítse. A sportban megélt közös pillanatok csodálatos élményekkel gazdagítanak, de a sportnak köszönhetően olyan készségekre és képességekre tehetnek szert a hallgatók, amelyeket később az élet bármely területén kamatoztathatnak – hiszen a sport kitartásra, becsületre, önmagunk és egymás tiszteletére, önismeretre, vagyis az életre nevel. Ezeken az eseményeken a profi sportolók is nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek. Persze nem minden résztvevő élsportoló, ezért fontos, hogy egyszerre a szabadidősport életvitelszerű gyakorlására is ösztönöznek. Hiszen jól tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás révén megőrizhető az egészség, és jótékony hatást gyakorol a teljesítőképességre az iskolában és a munkában is. A KEK jó példa arra, hogy ezen eseményekbe a fogyatékos sportot és a jótékonyságot is be lehet vonni, mely tovább növeli a sportrendezvények értékét.

Az idei Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának egyik fő küldetése, hogy támogassa a Minority Safepack kezdeményezést, ami egy Európai Uniós népi kezdeményezés. Lát rá esélyt, hogy összejön az egymillió aláírás? Ön szerint eddig miért nem járt sikerrel egyetlen népi kezdeményezés sem?

Sz.T.: Európa-szerte több mint 300 történelmi kisebbség él, akiknek mintegy fele Európai Uniós állampolgár. Fontos lenne, hogy ezek a kisebbségben élő polgárok uniós szinten is megfelelő jogi védelmet kapjanak. Mivel máris több százezer aláírás gyűlt össze, áprilisra könnyen meglehet a szükséges egymillió. Ez kell ugyanis ahhoz,  hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a nemzeti közösségek, így a határon túli magyarság jogainak kérdésével. A Kárpát-medencei Egyetemek Kupája is kiváló lehetőség arra, hogy e kezdeményezésre irányítsa a figyelmet.

Ön szerint az egyetemi sportnak az egészséges életmód elősegítéséről kell szólnia, vagy amerikai mintára, inkább profi sportolók kineveléséről?

Sz.T.:A sport az egészségkultúra fejlesztésének, az egészség megőrzésének szolgálatába állított egyik legfontosabb eszközeként kiemelten fontos része a kormányzati programoknak. A magyar kormány elkötelezett a fiatalok sportban gazdag, egészséges életviteléhez szükséges feltételek megteremtésével kapcsolatban. Célunk, hogy folyamatosan növekedjen a rendszeresen sportolók aránya a teljes magyar társadalmon belül, így a fiatal felnőttek körében is. A mindennapok során fontos, hogy a tanulás mellett legyen idő a sportra, a mozgásra. A magyar kormány ezért indít olyan szabadidős programokat és fejlesztéseket, amelyek kifejezetten a diák-hallgatói és szabadidősportot, az egészséges életmód elterjedésének alapjait támogatja és fejleszti. A magyar egyetemi sport ennek kiemelten fontos, nagy hagyományokkal rendelkező eleme. A Sportért Felelős Államtitkárság ezért is támogatja a BEAC fennállásának 120. évfordulója alkalmából tartandó programokat, így a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját is. Ezzel együtt egyre több fiatal gondolja úgy, hogy az élsport és a felsőfokú tanulmányok összeegyeztethetők, példák sokasága bizonyítja, hogy az egyetemi tanulmányok mellett az élsport is megjelenhet, a kormány pedig mind anyagilag, mind szakmailag igyekszik támogatni ezen fiatalokat, például a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjjal.