Miért tartotta fontosnak, hogy elvállalja a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának védnökségét?

Pánczél Károly:Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája szervezői évről-évre felkérnek a védnökségre, és mindig örömmel mondok igent. Meggyőződésem, hogy a magyar nemzet határok feletti összetartozása kézzel fogható valóság, és a Kárpát-medence – elsősorban a magyar nemzetpolitika által indított programoknak köszönhetően – mára már nem csak egy kulturális, egy gazdasági és egy oktatási tér, hanem a sport területén is szerves egészet alkot. Jó példája ennek, hogy a magyar nemzet tagjai egy emberként örültek a labdarúgó Európa-bajnokságon elért sikereknek 2016-ban, vagy éppen a múlt héten a magyar rövid pályás gyorskorcsolyaváltó olimpiai aranyérmének. Ezek a sikerek mindannyiunk sikerei Lendvától Kézdivásárhelyig, vagy épp Dunaszerdahelytől Újvidékig.

P.K.:Másrészt mindig is közel állt hozzám a sport. Fiatalon kézilabdáztam a helyi sportegyesületben, jelenleg pedig a Parlamenti Sportegyesület színeiben rúgom a bőrt hetente egyszer, ahol Szabó László, a BEAC elnökségi tagja is a csapattársam. A csapattal rengeteg meghívásnak teszünk eleget, és mindig nagy öröm, amikor külhoni magyar területeken is összecsaphatunk a helyiekkel.

Manapság rengeteg egyetemi szervezet rendez nemzetközi programokat, a kellemes időtöltésen kívül, milyen előnyök származhatnak még ebből a hallgatók számára?

P.K.:A külhoni magyarsággal közösen szervezett programok legnagyobb hozadéka a kapcsolatteremtés, a kapcsolatépítés. Nyelvi és kulturális akadályok sem állnak az utunkban, így nyilvánvaló, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvények azon túl, hogy külhoni nemzettársainknak is megerősítést jelentenek, hiszen érezhetik, hogy az anyaország nem feledkezik meg róluk, az anyaországiaknak is az előnyére válik, hiszen megismerkedhetnek külhoni fiatalokkal, az őket foglalkoztató problémákkal.

Az idei Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának egyik fő küldetése, hogy támogassa a Minority SafePack kezdeményezést, ami egy Európai Uniós népi kezdeményezés. Lát rá esélyt, hogy összejön az egymillió aláírás? Ön szerint eddig miért nem járt sikerrel egyetlen népi kezdeményezés sem?

P.K.:A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés a határon túli magyarság szempontjából kulcsfontosságú, hiszen ezáltal elérhetjük, hogy Brüsszel a többi kisebbség helyzete mellett végre az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon. Egy olyan kezdeményezésről van szó, amely arra kötelezné az Európai Uniót, hogy a határon túli magyarokra is figyelmet fordítson.

7 európai uniós tagállamból kell ehhez összegyűjteni 2018. április 3-ig 1 millió támogató aláírást. Információim szerint eddig nagyjából 800 ezer aláírás gyűlt össze, és Magyarország mellett Romániában és Szlovákiában is elérte az aláírások száma az országra kiszabott kvótát. Meggyőződésem, hogy április 3-ig meglesz az 1 millió aláírás, és a balti államokban, Dániában és Spanyolországban, illetve esetleg Horvátországban és Szlovéniában összegyűlhet a kvóta szerinti aláírásszám.

Ön szerint az egyetemi sportnak az egészséges életmód elősegítéséről kell szólnia, vagy amerikai mintára, inkább profi sportolók kineveléséről?

P.K.:Magyarországon az egyetemi sportnak nagy hagyományai vannak. Ezt jól mutatja, hogy a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club idén ünnepli alapításának 120. évfordulóját.

A fiatal magyar tehetségeknek nem kell választaniuk a sport és a tanulás között, hiszen az egyetemeken is minden lehetőséget megkapnak ahhoz, hogy kibontakoztathassák tehetségüket mind a sportban, mind a tanulás terén.

Véleményem szerint a kettőt ötvözni kell. Az egyetemnek lehetőséget kell adnia az egészséges életmód elősegítésére, de arra is, hogy aki profi sportolóként szeretne érvényesülni, az is egyetemi diplomát szerezhessen.