A legjobb kapusok után a mezőnyjátékosok kerülnek terítékre, közülük is a csapat motorjai, akikre minden meccsen lehet számítani, hogy egy-egy megmozdulásukkal eldöntik a mérkőzést. Bemutató sorozatunkban Gergály Gyulának és Gliga Cristiannak, az egyetemi torna legjobb játékosának és az Alumni gólkirályának tettünk fel néhány kérdést.

• Bajnokok lettetek, ráadásul a legjobb játékosnak járó címet is elnyerted, mindezt úgy, hogy először szerepeltetek a tornán. Ez mennyivel múlta felül a várakozásotokat, vagy számoltatok vele, hogy akár a végső győzelemre is esélyesek vagytok?
• Nagyon nagy élmény volt megnyerni a KEK-et, és megélni a döntő pillanatait. Külön köszönet a csapattársaknak, mert egyéni díj ide vagy oda, egymásért játszunk a pályán és együtt nyerünk. Mindenki kivette a részét a győzelemből, gratulálok nekik, és boldog vagyok, hogy fel tudtunk nőni a feladathoz. Ráadásul, nem egyszerűen csak győztünk, hanem magabiztos, meggyőző játékkal sikerült győzedelmeskedni. El kell, hogy mondjam, rengeteg munkát beleteszünk napról napra a fociba, rengeteget edzünk és ennek a munkának a gyümölcsét szeretnénk is learatni. Így nem is lehetett kevesebb elvárásunk magunk felé, hogy megnyerjük a tornát.
• Mondhatni, hogy a döntőt és az elődöntőt is magabiztosan hoztátok, egy percig sem voltatok hátrányban. Minek köszönhető ez a remek csapategység és miben tudtatok ennyire a mezőny fölé nőni?
• A mindennapos edzésmunkának és egy remek edző jelenlétének köszönhetően rengeteget fejlődtünk az elmúlt 1,5 évben. Ezt a tornát nem azért tudtuk ilyen magabiztosan megnyerni, mert éppen jó formában voltunk, hanem, mert rengeteg időt és energiát szántunk arra, hogy jobbak lehessünk.
• Személy szerint te kit tartasz a legjobb labdarúgónak, és miért?
• Szerintem nincs olyan, hogy legjobb labdarúgó.

Gliga Cristian a húsz csapatos Alumni mezőny játékosai közül tudott kitűnni gólkirályi címével, ami remek teljesítmény, természetesen őt is megszólaltattuk:

• Megvédtétek a tavalyi bajnoki címeteket, ráadásul a legjobb játékosnak járó elismerést is begyűjtötted. Ez mennyivel múlta felül a várakozásotokat, vagy számoltatok vele, hogy akár a végső győzelemre is esélyesek vagytok?
• Természetesen a végső győzelemért utaztunk, mint mindegyik másik csapat, de tudtuk, hogy a rendszeres készülés, heti 4 edzés, a csapattársakkal ápolt hosszú ideje tartó baráti kapcsolat talán kissé esélyesebbé tesz a többi csapatnál minket, még akkor is, ha a megszokottnál rövidebb kerettel érkeztünk. Ugyanakkor, kivétel nélkül, mindig csak a következő mérkőzésre koncentrálunk és készülünk.
• Személy szerint te miben látod az erősséged, milyen téren tudod a legtöbbet segíteni a csapatot? Van olyan része a tudásodnak, amivel nem vagy elégedett?
• Erre a kérdésre nem nekem kéne válaszolni! Úgy gondolom, hogy a fizikai felkészültségemet és talán a robbanékonyságomat hoznám fel. De mivel a foci egy csapatsportág, nem tudnám ezeket az előnyöket kamatoztatni, ha a csapattársak nem segítenének, nem csinálnának üres területet, vagy nem blokkolnák az ellenfelet bizonyos helyzetekben, hogy cselezhessek, vagy kapura lőhessek! Gyengeségeim közé tartozik például, hogy talán kissé jobban szeretem a labdát a kelleténél:) Több helyzetben választok egyéni megoldást, mint ahogy kellene.
• Kit tartasz a legjobb labdarúgónak, és miért?
• Közhelynek számít mostanság, de Messit találom a legjobbnak. Helyzetfelismerés, kitűnő labdakezelés, kiszámíthatatlan…Szerintem minden védő démona egy Messi-szerű csatár!