1989 decembere óta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviseli a Romániában élő magyarok érdekeit. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek programjukban és tevékenységükben fejezik ki a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. A szövetség elnöke, Kelemen Hunor idén a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának egyik védnöke is, így a megszokott védnöki interjú sem maradhatott el.

Milyen sporttal kapcsolatos céljai, irányvonalai vannak az RMDSZ-nek?

2020 decemberétől kormányon vagyunk, és mi vezetjük a sportminisztériumot, amelyet Romániában évekig „csak úgy odadobtak” a legkisebb párthoz, amely része lett a kormánykoalíciónak. Hozzánk viszont nem dobták, mi nagyon is akartuk ezt a tárcát, és ez onnan is látszik, hogy a sport világából kértünk fel minisztert – Novák Eduárd paralimpiai bajnokot nem kellett senkinek bemutatni –, és egyből nagy célokat fogalmaztunk meg: el akarjuk készíteni Románia hosszú távú sportstratégiáját. 

A munka jól halad, idén tavasszal bemutatjuk a stratégiát, amely három pillérre épül. Egyrészt az iskolai tanórákat új keretek közé helyezzük, így a diákok számára több sportág megismerését tesszük lehetővé. Másrészt újragondoljuk a tömegsportok támogatását. Harmadrészt pedig meghatározzuk azokat a sportágazatokat, amelyek kiemelt támogatást kapnak, ezáltal megteremtve annak a kereteit, hogy hosszú távon visszakerüljünk a nemzetközi élvonalba. 

Mindemellett 2020 decemberétől új sportbázisokat, uszodákat építünk országszerte, hogy ne legyen olyan település, ahonnan több mint fél órát kell utazniuk a fiataloknak, ha jó körülmények között akarnak sportolni. 

Miért lehet fontos nem csak az anyaországi, hanem az egész Kárpát-medencei fiatalság támogatása?

A Romániában idén megszervezett népszámlálás kapcsán hangsúlyozzuk azt – de ezt mondjuk több mint harminc éve –, hogy a sokféleségünk, szokásaink, nyelvi hagyományaink, világnézetünk és felekezeti hovatartozásunk mind-mind érték, és mégis van valami, ami összeköt bennünket: az, hogy egy nemzethez tartozunk. Mindannyian magyarok vagyunk, akiknek jogainkért kell küzdeni Erdélyben, Székelyföldtől Partiumig, Bánságtól Közép-Erdélyig, és mindannyian magyarok vagyunk, akik a Kárpát-medencében élünk és magyarul szólalunk meg. Ezért nagyon fontos az, ami immár 12 éve megvalósul a magyarországi nemzetpolitikában, hogy nincs különbségtétel az anyaországi és a határon túli magyarok, így a fiatalok támogatása között. Ahhoz, hogy a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, magyarországi és erdélyi közösségek erősek tudjanak maradni, jobban tudjanak teljesíteni, mint tegnap, egységes nemzetben kell gondolkodnunk, ami az egyik legfontosabb értékünk. 

Hogyan segít a közös értékek fellelésében és kialakításában a sport és ezen belül a KEK?

Ha a politikához akarom hasonlítani, akkor egyértelmű: a sportban világos és kiszámítható szabályok vannak, a politikában kevésbé. A sport, így a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája is azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy kitartással, tehetséggel és sok munkával előrébb juthatunk. De van még egy fontos üzenet, amely nem a bajnok-típusúakat célozza meg: a sport révén, a játékban való részvétellel egyszerűen jól érezhetjük magunkat, nem muszáj mást legyőznünk, elég, ha saját korlátainkat toljuk ki! 

Mi lehet a KEK utóélete, hogyan lehetne az esemény után is fenntartani az anyaországi és határon túli hallgatók között kialakult kapcsolatokat?

Ezt leginkább azok tudhatják, akik évről évre visszajárnak a kupára. Én viszont nem tudom sajnálni azt az eseményt, amelyet 13. alkalommal sikerül összehozni – ráadásul úgy, hogy két éve járványban kell élnünk a mindennapokat. A 13, ez a bűvös szám azt sejteti, hogy a KEK-nek elkötelezett szervezői és résztvevői vannak, nem kis teljesítmény ugyanis ezernél több fiatalnak programot összeállítani, szállást és étkeztetést intézni, vagy éppenséggel összehozni a csapatokat a mérkőzésekhez. Én csak az elismerés és a köszönet hangján tudok mind a szervezőkhöz, mind pedig a résztvevőkhöz szólni!