Kevesebb mint két hét múlva kiderül, hogy melyik csapat hódítja el a KEK serlegét, és ezzel együtt vallhatja magát a legjobb Kárpát-medencei egyetemi futsal csapatnak 2017-ben. Folyamatosan frissülő cikkünkben idén is bemutatunk minden csapatot, hiszen biztosak vagyunk benne, hogy a 8 határon túli és a 8 „hazai” alakulat roppant izgalmas 43 mérkőzést fog játszani a BEAC csarnokban március 3-án és 4-én.
Bemutatásunkat nem is kezdhetjük mással, mint a honi futsal élet megkerülhetetlen szereplőivel, a futsal élet minden szintjén jelen lévő BME Futsallal. Igazi KEK veteránok, az első és az utolsó kupát is ők hódították el, és idén is az egyik top favorit csapat. Rengeteg tornát megjártak már idehaza és külföldön is, de saját elmondásuk szerint is a KEK szellemiségével tudnak a legjobban azonosulni. Nagyon fontos számukra, hogy a KEK nem csak egy futsal kupa, hanem sokkal több mindent képvisel ennél: összetartást, jótékonykodást, fair playt. Magyarország legnagyobb egyesületeként ők is évente több adománygyűjtést szerveznek, és ezért külön öröm számukra, amikor egy ilyen színvonalas, nemzetközi kupán hasonlóval találkoznak. És hogy mire emlékeznek legszívesebben? Több év KEK-es múlttal van miből válogatniuk az emlékek közül, de az összetartás jegyében a tavalyi, székely himnusz spontán, közös éneklését emelték ki.
Eddig kétszer sikerült elhódítaniuk a KEK trófeát, legutóbb 2016-ban, így épp csak megmutatni szeretnék a résztvevő csapatoknak, és vinnék is vissza. A cél tehát náluk nem lehet más, mint a bajnoki címvédés. Arra is kíváncsiak voltunk, mi az a 3 szó, ami eszükbe jut a KEK kapcsán. Ez a műszaki egyetemistáknál az összetartás, a barátság és a csapatszellem. A Péterfalvi Református Líceumról sem feledkeznek meg, mint minden évben, idén is csatlakoznak a KEK jótékony akciójához. Sporteszközökön kívül nagyobb mennyiségű, jó minőségű használt ruhát hoznak a rászorulók számára.
Folytassuk a sort a tavalyi döntő másik részvevőjével, a Debreceni Egyetemmel.
Csapatuk gerince visszatérő a tornára, s nem csak a foci miatt jönnek, hanem hogy találkozzunk a rég nem látott erdélyi barátokkal. Elmondásuk szerint nagyon szeretik a tornát, egyrészt a kiváló szervezés miatt, másrészt a hangulat miatt, ami kevés tornán adatik meg. Az elmúlt évek eredményeire joggal lehetnek büszkék, amikből profitálni is tudtak számos média megjelenésen keresztül.
Legjobb eredményük, hogy tavaly másodikak lettek, illetve a két évvel ezelőtti 3. hely. Remélik, idén is sikerül bekerülni a 8-ba, igaz a csapatösszeállításuk kicsit felborult, de csapat gerince adott, így mindenkinek komolyan kell számolnia velük. Nem készülnek külön taktikával, mert mindig az adott napon látják meg, hogy melyik csapat milyen összetétellel jön a tornára.
A csapatnak alapvetően van kiforrt játéka, amit nem csak futsal bajnokságban, hanem más kispályás bajnokságok esetében is alkalmazni szoktak, a zárt védekezést vagy a gyors támadást bármikor elő tudják venni a kalapból. Azonban nem mindegy, hogy első vagy második nap van a meccs, mert azért első este mindig belenéznek a helyi kulináris élvezetekbe, hiszen a tornának ugyanúgy része az éjszakai, mint a nappali kapcsolatépítés. Ezzel pedig semmilyen téren nem tudunk vitatkozni, sok sikert kívánunk a hajdúságiaknak!
Következő csapatunk a Kolozsvárról érkező Sixty-Nine. Mivel Erdélyből jönnek, így külön öröm számukra, hogy Budapest mindig tartogat meglepetéseket, de ők sem maradtak el a váratlan húzások terén: két éve másodikak lettek, amivel rendesen meglepték az akkori mezőnyt. Idei legfőbb célkitűzésük, hogy jól érezzék magukat, külön taktikával sem készülnek, csapatként szeretnének maradandót alkotni. A három szó, ami eszükbe jutott a KEK kapcsán pedig valószínű, hogy másoknál is gyakran említésre kerül majd: cheerleaderek, Budapest, foci. Reméljük a hosszú utazás nem merít ki titeket, és mind a pályán, mind a budapesti éjszakai életben remekül fogtok szerepelni, a magunk részéről sok sikert kívánunk!
Maradjunk Székelyföldön, és következzen egy régi-új csapat, a Kamikázé, akik régi résztvevői az egyetemista tornáknak. 2016 őszén a csapat egy „vérfrissítésen” ment keresztül és úgy döntöttek, hogy ezzel az új kerettel is belevetik magukat a küzdelmekbe határon belül és kívül egyaránt. A Kamikázé csapata lassan 10 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt sok játékos megfordult a csapatban, barátságok szövődtek, az összetartás pedig fő jellemvonása lett a csapatnak, olyannyira, hogy számos kiöregedett játékos még ma is kijár a mérkőzésekre, amikor csak teheti. A mostani csapat is ebben a szellemben halad tovább, noha nem régóta játszanak együtt, az összetartás már most erősen érződik.
Mindenki a csapatért játszik és nem a személyes csillogásért, talán ez a legfőbb fegyverük és erősségük. Sokszor fordítottak már meg olyan mérkőzést, ami úgy tűnt, hogy kicsúszott a kezükből, soha nem adják fel. Ennek a mostani csapatnak még nincsenek kirívó eredményei, hiszen alig fél éve játszanak együtt, ugyanakkor a kolozsvári Visszhang Egyetemista Bajnokságot két fordulóval a vége előtt 3 ponttal vezetik. Hogy mi a célkitűzésük a 2017-es KEK-re? Tudják, hogy a színvonal nagyon magas, ezért a csoportból való továbbjutás az ide fő célkitűzés a tisztes helytállás mellett. Ilyen szimpatikus csapatnak nem is tudunk mást kívánni, mint hogy teljesüljenek a vágyaik, sok sikert a KEK-en!
Ne szaladjunk túl messzire, szintén Székelyföldről érkezik a torna talán legvidámabb csapata, a Góbék. A KEK legnagyobb értékének tartják, hogy összehozza pár nap erejéig a Kárpát-medencei magyar fiatalokat a sportot hívva segítségül, amely talán a legjobb eszköz, hogy egyre többen magyar nemzetben és ne „csak” Magyarországban gondolkodjanak. Külhoni magyarként, székelyként is rendkívül jó dolognak élik meg a KEK-et, mert közelebb hozza magyart a magyarhoz, mély barátságok köttetnek. Egy alkalom kivételével mindannyiszor jelen voltak a tornán, amire különösen büszkék, emellett Erdély legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar egyetemista gárdájaként kötelességüknek érzik, hogy a jövőben is mindig képviseljék a székely színeket. 1984-ben Kolozsváron alakult meg a csapat, amelyet székelyudvarhelyi, de Kolozsváron tanuló diákok alapítottak. Kétszer sikerült a negyedik helyen végezniük, de előrébb nem. Egy dobogó most már járna, ezt ők is így érzik, ezért ez a legfőbb idei célkitűzésük.
Véleményük szerint a magyarországi csapatok hagyományosan erősebbek futsalban, ezt játsszák egész évben, ellenben a Góbéknál megszokott 5+1-el. A 4+1-hez szokott csapatok ellen mindenképp nehéz lesz, de a biztos védelem gyors kontrákkal megtámogatva működő taktika lehet. A nem magyarországi csapatokat, főleg az erdélyieket testközelből ismerik, talán velük majd jobban fel tudják venni a harcot. Zárásképp álljon itt a Góbék 3 szava, ami akár a torna második jelmondata is lehetne: Hit, remény, szeretet. Hiszünk a győzelemben, remélünk az első helyben, s szeretünk mindenkit!
Maradunk továbbra is Székelyföldön, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem hallgatói csapata következik. Az első megmérettetést kivéve az összes tornán részt vettek, és tavaly már az Alumni sorozatban is képviseltették magukat. Kiemelték, hogy ez a rendezvény összehozza a magyar csapatokat, erre pedig kevés torna van. Rengeteg barátot szerez itt az ember, akikkel ha máskor nem, akkor évente egyszer, a budapesti KEK idején találkozni lehet.
Remek, fergeteges hangulat jellemzi, talán pont azért, mert nagyon ritka, összmagyarságot összefogó torna. – írták nekünk a sapientiások, és ennél nagyobb dicséret nem is kell nekünk. Nem csodálkozunk azonban, hogy jó szívvel gondolnak vissza a pesti napokra, hiszen a negyedik KEK után ők vihették haza a vándorserleget. Idén megváltozott csapattal jönnek, egyetemi gárdaként, két kar hallgatóival összevegyítve. Kiforrt taktikájuk nincs, talán első alkalommal lépnek pályára ezzel a csapattal, így a cél a legjobb 8 közé jutás. Sok sikert kívánunk, jövő héten találkozunk!
Még mindig Székelyföld, és egy újonc csapat a YoungBoysCiuc személyében! 2016 nyarán alakultak meg, a kolozsvári magyar egyetemisták bajnokságára, a Visszhang kupára. Az első mérkőzések a futsallal való ismerkedéssel teltek, ez meg is látszott az eredményeken, ugyanis 3-4 meccs után a szép játék megvolt de az eredmények nem igazán tükrözték játékot. A Youngboys történetének eddigi csúcspontja a 2016-os Székelyudvarhelyen megrendezett ELDK, ahol a hargitai Leicesterként, ismeretlen, esélytelen csapatként a döntőig meneteltek, majd egy végletekig kiélezett, szoros meccsen egy gólos vereséget szenvedtek. Jó csapatnak tartják magukat a pályán, de azon kívül is. Hagytak már ki az utolsó percekben 1 méterről helyzetet 2-2-nél, viszont fordítottak is kevesebb mint 10 perc alatt 2-0-ról egy sokkal jobb játékosokból álló csapat ellen.
Már régóta hallottak a KEK-ről, tudják, hogy egy színvonalas, nagyon jó hangulatú rendezvény, ami nem csak a fociról szól. Az ELDK után döntötték el, hogy kipróbálják magukat a KEK-en. Igazából veszíteni valójuk nincs, természetesen minél tovább szeretnének menetelni, ennek érdekében meg is tesznek mindent. “Ha nem sikerül jó eredményt elérni, az sem gond, bulizunk egyet Budapesten, megiszunk egy-két fröccsöt és focizunk egy jót, és a sör az elveszített meccsek után is hideg.” Ezzel a mottójukkal nem is tudunk (és nem is szeretnénk) vitába szállni, legalább olyan sikeres szereplést kívánunk nektek, mint amit az ELDK-n mutattatok!
Ezzel befejeztük az erdélyi csapatok bemutatkozását, így nézzük, ki képviseli a KEK-en a Vajdaságot. Természetesen ez a csapat nem lehet más, mint az MTTK Stars Szabadkáról. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar futsal csapata, az MTTK Stars a IV. KEK meghívásának alkalmából alakult 2012-ben, ám azóta is töretlenül működik, és a KEK-től sem szabadult – persze, nem mintha annyira akart volna. Pedig nem sok babér termett a játékosainak az eddigi három KEK-szereplés alatt, mindössze egyszer tudtak győzni. Ennek ellenére sok jobb képességű csapat megirigyelhetné a társaságot, akik csak élvezni szeretnék a játékot, a programokat, a KEK nyújtotta élményeket.
Miután a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar igen fiatal intézmény, a sport szervezett keretek között történő művelése csak az utóbbi esztendőkben kezdett el igazán fejlődni. Egyetemük tanítóképzői karán zömével lányok tanulnak, így az MTTK Stars együttesében játszó fiúk jól ismerik egymást, elég összeszokott közösséget alkotnak. Ez a közös gondolkodásukból is jól tükröződik: az összetartás fontosabb számukra, mint az egyéni teljesítmények. Együtt nyernek, együtt vesztenek. Heti egy edzésüket ünnepnek élik meg, a foci után pedig rendszeresen legurítanak egy pofa sört a közeli pubban, barátságuk csiszolásának jegyében. Itt szokták például azt is megbeszélni, hogy miképp válnak majd a KEK-en legendává.
Kárpátaljai csapatunk a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola képviseletében a KMF Beregszász. A csapat folyamatosan alakulásban van, minden évben végeznek diákok akik a csapat tagjai voltak, és mindig jönnek új, elsőéves hallgatók. Ez egy kicsit probléma, hogy nincsen állandó csapatuk, nem teljesedik ki az összeszokás, és lehetőségünk is kevés van az edzésekre. Nem sok tornán szoktak részt venni, három nagyon fontos rendezvény van, amiken képviseltetik magukat: az első a KEK, a második a Székelyföldért Kupa, a harmadik pedig a Debreceni Campus Fesztivál. Az eddigi legjobb eredményük, hogy a VI. Székelyföldért Kupa csoportjából tovább tudtak jutni, de az egyenes kieséses szakaszban a legjobb tizenhat között kiesett a csapat. A KEK-től is hasonlót várnak, a csoportból való továbbjutással már elégedettek lennének. Számukra a legfontosabb az ismerkedés és új barátok szerzése, de emellett a versenyszellem fenttartását sem felejtik el.
Mielőtt szemrevételeznénk a mondhatni hazai pályán játszó, budapesti csapatokat, nézzünk egy, a közelből érkező gárdát: a Szent István Egyetem csapatát, Gödöllőről. Véleményük szerint a torna célja a versengés mellett a kapcsolatok ápolása és az új kapcsolatok létrehozása, mindezt egy sajátos hangulatú közegben, ahol már a résztvevők is állandósulni látszanak, a visszatérő játékosok mellett pedig a fiatalok is könnyen be tudnak illeszkedni a kialakult társaságokba. Nincs más céljuk, mint egy jót focizni, találkozni egymással és egy jó hangulatú tornát eltölteni. A legjobb eredményünk egy negyedik helyezés és természetesen idén is szeretnének előkelő helyen végezni.
Folytassuk a sort az Óbudai Egyetemmel, akik sajnos az utóbbi években a budapesti KEK-en nem tudtak részt venni, viszont a komáromi KEK rendezvényen, a Selye-Cup-on visszatérő vendégek jelenleg is. Tisztában vannak azzal, hogy mekkora jelentősége is van a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának nem csak a honi, de a határon túli magyar csapatok szemszögéből is, ezért is szerették volna idén megmérettetni magukat ezen a tornán is. Csapatuk igazi erőssége abban rejlik, hogy a mindennapi életben is baráti társaságot alkotnak, mellette pedig folyamatosan együtt készülnek a honi futsal megmérettetéseire is. Természetesen a legjobb szereplésben bíznak, amiért mindent meg is fognak tenni. A sport mellett pedig a leírhatatlan hangulat teszi fel náluk az i-re a pontot, amit mind a sportolók, mind a kilátogató nézők megtapasztalhatnak.
Az óbudaisok után következzen az ELTE-s sportéletből is ismert Kénoszt Ferenc által dirigált gárda, a Nemzeti Közszolgálaati Egyetem csapata, az NKE SE Futsal. Az ok, amiért csapatuk idén is mindenáron szeretett volna szerepelni a KEK-en igen egyszerű: a hangulat. A Kárpát-medencei Egyetemek Kupája ugyanis olyan pillanatokat és élményt adott nekik, amelyeket a mai napig emlegetnek egy-egy edzésen, közös összejövetelen. Az előző évben ugyan a legjobb 8 közé jutás nem sikerült nekik, ennek ellenére eredményesnek mondhatták a tornát saját szemszögünkből, hiszen a csapat meccsről meccsre jobban teljesített és úgy mehettek le minden mérkőzésen a pályáról, hogy minden beleadtak. Idén természetesen merészebb, komolyabb célokat tűztek ki maguk elé, nyilván szeretnének bejutni a legjobb 8 csapat közé, ott pedig a lehető legtovább menetelni. Csapatuk kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül, hiszen Kénoszt Ferenc révén egy remek edzővel lettek gazdagabbak és a „játékos-állományban” is történtek változások, szerencsére pozitív irányba. Elsősorban viszont céluk, hogy felszabadultan és nyugodtan tudják játszani a saját játékukat, amit „edzőbá” igyekszik edzésről edzésre csiszolni.
A 3 szó amivel a KEK-et jellemezni tudnák azok a :„futball barátias hangulatban”. Hiszen valahol ez is a torna célja, hogy összehozza a Kárpát-medencei egyetemek sportolóit, hogy egy nagyszerűen szervezett és lebonyolított sportesemény keretein belül találkozhassanak, barátkozhassanak és nem utolsó sorban megmérkőzzenek. Iflinger Zsolton keresztül pedig az egész csapatuk eredményes tornát, valamint sérülésmentes versenyzést kíván minden résztvevőnek! Hajrá srácok, nektek is sok sikert kívánunk!
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem futsalban fiatalnak számító csapata az idei évben másodszor szerepel majd a KEK megmérettetésein. Nagyon örültek a meghívásnak, hiszen a beszámolóik alapján tavaly egy fantasztikus hangulatú, s emellett magas színvonalú futsal tornán vehettek részt. Első nekifutásra elért 5. helyük nem hangzik rosszul, főleg annak a tükrében, hogy nagyon szoros meccsen maradtak alul a Debrecennel szemben a legjobb 4 közé jutásért. Idén is szeretnének jól szerepelni, illetve remélik, sok barátság veheti kezdetét a kupa által. Sokaknak szívügye az elcsatolt területek sorsa, rokoni- és baráti szálak fűzik őket a szélrózsa minden irányába határainkon túl. Így ezen a tornán a legfontosabb dolognak azt tartják, hogy a hagyományokat őrizzük, s büszkén megélhessük magyarságunkat. Szeretnék, hogy a sport által érzett közös szerelem vezesse a torna szellemiségét és a játékosokat, s a levegő vibráljon a magyar fiatalok erejétől.
A futsal csodálatos világát még csak ízlelgetik, de hétről- hétre azért dolgoznak szerény körülményeink közt, hogy felvehessék a versenyt Budapest és a Kárpát-medence top klubjai ellen. Minden meccsre egy igazán erős csapatot ígértek, amely játékosai barátok a pályán kívül is, ezért főként egymásért küzdenek majd a végsőkig, nem a trófeákért. Remélik, szurkolóik is elkísérik őket a megmérettetésre, de húzóembereik szerint a cheerleaderek adta motiváció is elég lehet a dobogó eléréséhez.
Tökéletesen összefoglaltátok a torna szellemiségét srácok, szurkolunk nektek!
2016-ban csupán büntetőkkel maradt le a döntőről a Corvinus Egyetem csapata, viszont a bronzmeccsen már nem hibáztak, így a tavalyi harmadik helyük az eddigi legjobb szereplésük. Idén is mindenképp szeretnének bekerülni a legjobb 4 közé, amire minden esélyük meg is van. A csapat dolgát kicsit nehezíti, hogy folyamatos fiatalítás zajlik, az első éveseket be kell építeni, míg többen kiöregednek a keretből. A KEK kapcsán kiemelték a remek szervezést és az átalg feletti nézőszámokat, amiben reményeink szerint idén sem kell csalódniuk, sok sikert kívánunk nektek is srácok!